Az ész és a halál küzdelme

Részletek

Látogatás
4421
Értékelés
Star10Star10Star10Star10Star00
Szerkesztette
Schäferné Földvári Ilona
Könyv címe
Mese a lótuszvirágról
Kiadó
Móra Könyvkiadó
Kiadás helye
Budapest
Kiadás éve
1980
Forrás helye
Indiai
Jama, a halál birodalmának uralkodója, szörnyen unatkozott. Fárasztotta őt hosszú, magányos élete, és nem lelte örömét többé sötét, komor birodalmában, noha hatalmas hadserege híven őrködött felette. S habár a halál istene volt, változatosságra vágyott, és élvezni akarta az életet.Egy napon Jama lepillantott a földre, mely a nap ezer színében tündökölt. Tavasz volt, mindenfelé szebbnél szebb virágok bontogatták szirmukat, és minden halandó boldognak látszott. Hirtelen egy szépséges, erényes, fiatal lányt vett észre, aki egy óriási termetű emberrel porolt. Nem adta fel a harcot addig, amíg a nagy ember végül is meg nem fordult, és el nem szaladt. - Ez a lány nekem való lenne - mormogta Jama saját magának. - Megszerettem őt, és remélem, hogy feleségül jön hozzám. De nem tudta, hogyan férkőzzék a közelébe. Ha harcosait küldi érte, az ő birodalmát csak holtan lépheti át. Az egyetlen lehetséges megoldás az, ha emberi alakot ölt, és leszáll a földre. Jama, az ember, feleségül kérheti a leányt.Jama tehát leszállt a földre. Nem volt többé a halál félelmetes külsejű istene, vonzó, jóképű ifjúvá változott.Megtalálta a leányt, aki után vágyódott, és hamarosan feleségül vette.Jama és felesége nagyon szerették egymást, és pár esztendő múlva fiacskájuk született, akit Jamakumárnak neveztek el. Az ifjú asszony minden idejét a pici babának szentelte, és egyre kevesebbet törődött a férjével. Egyre több és több pénzt követelt magának és a kisfiúnak. Jama mindent elkövetett, hogy teljesíthesse kívánságait, de asszonyának semmi sem volt elég. Mindig hibáztatta, korholta a férfit, és azt panaszolta, hogy nem segíti eléggé őt.Ahogy telt-múlt az idő, az asszony egyre többet zsémbeskedett, és a házasság egészen megromlott. És míg a feleség öregedett, Jama nem változott, ugyanolyan fiatal és jóképű maradt, mint esküvőjük napján volt..Jamának sohasem volt elegendő pénze. Míg a háztartás kiadásai növekedtek, ő egyre kevesebb aranytallért kapott a birodalmából.Az asszony hiába kívánta, hogy férje meggazdagodjék, és gondtalanul élhessenek. Jama, hogy sok pénzhez jusson, felcsapott orvosnak. Mindenféle írt kotyvasztott, és azzal gyógyította a betegeket. Rövid idő alatt nagy hírnévre tett szert, kiválóan dolgozott, ápoltjai egytől egyig visszanyerték egészségüket.De felesége csak nem változott meg. Még többet zsémbeskedett, s rémületben tartotta Jamát: az, ha csak meghallotta asszonya hangját, már futott és rejtőzött, hogy mentse magát a pörlekedéstől.Jama újra úgy érezte, hogy élete sötét és unalmas, és jobb volt a birodalmában, mint a földön. Egy szép napon észrevétlenül eltűnt a világból.Jama távozása nemigen aggasztotta az asszonyt. Sok dolga akadt fia gondozásával, nevelésével. De addig-addig becézgette, míg teljesen elrontotta csemetéjét. Lusta, hanyag, dologkerülő mihasznává serdült a fiú.Egy napon meghalt az anya. Jamakumár magára maradt. Mivel semmit sem tanult, soha nem dolgozott, nem tudta hogyan keresse meg a betevő falatját. Amint ezen töprengett, eszébe jutott apja foglalkozása. Megtalálta a pirulákat, gyógyíreket, és árulni kezdte azokat.Jamakumár gyakran gondolt édesapjára, és eltűnődött azon, vajon hová tűnhetett. Egy éjszaka megjelent álmában az apja, és így szólt hozzá: - Fiam, folytathatod a mesterségemet, légy orvos, nagyon jól meg fogsz élni belőle. De adok neked egy tanácsot. Mielőtt megvizsgálod a beteget, pillants előbb az ágya fejére. Ha ott engem látsz üldögélni, akkor ne vállald el a gyógyítását, mert bizonyosan meg fog halni. Természetesen láthatatlanul leszek ott, csak te látsz engem. Ha nem ülök az ágy fejénél, és nem látsz engem a közelben, nyugodtan kezdd el a beteg gyógyítását, mert hamarosan felépül. Jamakumár hirtelen felébredt. Furcsállotta álmát, de hitt benne, és elhatározta, hogy követi apja tanácsát.Jamakumár orvos lett, aki minden betegség és szenvedés ellen enyhülést, gyógyulást tudott adni. De óvatos volt, minden vizsgálat előtt először az ágyfejére pillantott.Ha atyja nem üldögélt ott, vállalta a kezelést. Az emberek hamarosan észrevették, hogy azok a betegek, akiket Jamakumár gyógyított, rövidesen jobban lesznek. Akinek meg visszautasította a kezelését, arról már tudták, hogy reménytelen eset, és a betegre halál vár.Egy napon megbetegedett a király egyetlen leánya. Az udvari orvosok képtelenek voltak segíteni rajta. Messze földről jött tudósok tanácskoztak ágyánál, de nem leltek enyhülést számára. A király attól tartott, hogy imádott leányára már a halál leselkedik. Ekkor valaki megemlítette Jamakumár nevét, és a király futárt küldött érte.Amikor Jamakumár a beteg hercegnő ágya mellé lépett, azonnal az ágy fejére pillantott. Bizony ott üldögélt atyja, Jama. Az ifjú minden léhűtőt kiküldött a szobából, és így szólt hozzá: - Atyám, ez életem legnagyobb lehetősége. Ha meggyógyítom a király lányát, gazdag és híres leszek. Kérlek, menj innen, hagyd élni a hercegnőt! - Nem, fiam! Lehetetlent kívánsz. A hercegnő a halálán van, magammal kell vinnem őt. Sem te, sem én nem változtathatunk végzetén. De Jamakumár tovább esengett apjának a lány életéért, bár a halál istene hajthatatlan volt. Végül is Jamakumár addig-addig könyörgött, míg Jama megszánt, és háromnapi haladékot adott. A halál birodalmának ura eltűnt egy szempillantás alatt.Jamakumárnak nehéz lett a szíve. Bejelentette, hogy nagyon súlyos betegség ellen kell küzdenie, és csak három nap múlva adhat pontos választ arra, hogy sikerül-e talpra állítani a hercegnőt, vagy sem.Jamakumár a beteg mellé telepedett, aggódva figyelte.A hercegnő állapota egyre rosszabbodott. Szemlátomást hervadt le orcájáról a szín, képtelen volt megmozdulni, és már a szemét sem tudta kinyitni. Jamakumár nem tehetett mást, várta apja megjelenését.Három nap elmúltával Jama megjelent. Szánakozva pillantott fiára, sajnálta, hogy nem segíthet rajta.Jamakumár összerezzent, mikor meglátta apját. A három nap alatt folyton-folyvást azon gondolkodott, hogyan tudná Jamától visszaszerezni a hercegnő életét.Hirtelen remek ötlete támadt. Körülnézett, és így kiáltott: - Anyám, hol késtél ilyen sokáig? Gyere hamar, apa már megérkezett! Jama elsápadt rémületében. Egy másodpercet sem habozott – végzet ide, végzet oda, történhet bármi -, elillant a földről.Letelt a három nap. A hercegnő felnyitotta szemét, és Jamakumár tudta, hogy győzött. Atyja nem mer visszatérni, a lány élete biztonságban van. Beadta a piruláit neki, és üzenetet küldött a királynak: leánya életben marad! A hercegnő valóban gyorsan gyógyult, és hamarosan felépült. A királyi szülők nagy örömükben feleségül adták leányukat Jamakumárhoz, és máig is boldogan élnek, ha meg nem haltak.
Értékelés
★★★½
3 szavazat