A 2000-es és a 2003-as PISA (Programme for International Student Assessment)-felmérések során a finn tizenöt évesek – maguk mögé utasítva a világ 41 országának képviselőit – az olvasás területén a legkiemelkedőbb eredményeket érték el. Ez az eredmény annak fényében különösen jelentős, hogy a statisztikák szerint a finnek vezető helyet foglalnak el a számítógép-használat területén is. Ez a “finn csoda” meggyőző érv arra is, hogy a hagyományos és az elektronikus kultúra kapcsolata és együttműködése nem is határozható meg olyan egyszerűen, mint ahogy azt a szakemberek korábban gondolták.

 

A finn oktatási minisztérium olyan körülményeket képes teremteni az oktatási szférában, amelyek támogatják az anyanyelv sikeres elsajátítását, az írástudás megszerzését és az olvasás, az irodalom megszerettetését. A minisztérium “Olvasó Finnország 2001-2004” címmel speciális programot dolgozott ki és valósított meg, amelynek célja az olvasásban és írásban való jártasság fejlesztése, valamint az irodalmi ismeretek elmélyítése volt az alsó- és középfokú oktatás területén. Program indult a tantervek és oktatási programok tartalmának átdolgozására és kialakították az iskola és a könyvtár együttműködésének új formáit.

Finnországban különös figyelmet szentelnek az anyanyelv elsajátításának fontosságára: olyan jogszabályokat léptettek érvénybe, amelyek biztosítják mindkét anyanyelv (finn és svéd) fejlesztésének szociális, gazdasági és jogi alapjait. Az ország lakossága komolyan motivált más nyelvek használatában is: jogszabály született arról, hogy a külföldi filmeket szinkronizálás nélkül, csak feliratozva forgalmazzák, így már a fiatalabb korosztály körében is fejleszthető a feliratok gyors és értelmező olvasása, valamint az idegen nyelv hallás utáni elsajátítása. Az oktatási minisztérium tevékenységét intézmények hosszú sora segíti, köztük a könyvtárak, a finn könyvtárosok és a finn iskolai könyvtárak egyesülete.

A finn könyvtári rendszert nyilvános, tudományos és szak-, ill. oktatási intézményekhez tartozó könyvtárak alkotják. Ma Finnországban mintegy 420 közkönyvtár működik, 450-nél több fiókkönyvtárral és mozgókönyvtárakkal. A finn lakosság 80 százaléka könyvtárhasználó, a könyvtárak 97 százaléka gépesített, 10 könyvtárból 9-ben van (ingyenes) internet-hozzáférés. A finn könyvtárak közös portált működtetnek elektronikus katalógusaik és honlapjaik minél kényelmesebb elérése érdekében, a könyvtárak 80 százaléka olyan regionális informatikai rendszerekhez csatlakozik, amelyen keresztül szolgáltatásaik elektronikusan is elérhetők. Az ország lakosságának 65%-a a városokban lakik, az északi területeken azonban négyzetkilométerenként mindössze ketten-hárman élnek, ezért feltétlenül fontos a mozgókönyvtári szolgáltatások fejlesztése. A tervek szerint e területeken a hagyományos szolgáltatásokat a közeljövőben úgy bővítik, hogy a mozgókönyvtárak információs centrumokká válhassanak – már nem csak könyvtári, hanem banki, postai és más szolgáltatások biztosításával.

Az olvasásfejlesztést a könyvtári terület mellett a könyvkiadás is támogatja: az évente kiadott könyvmennyiség 20 százaléka a gyermek- és ifjúsági irodalmat képviseli. Az oktatási minisztérium pénzügyi támogatásban részesíti a gyerekkönyvek kiadóit, és eltekint e művek szerzőinek adókötelezettségétől.

Az olvasás megkedveltetését segítik a különböző szervezetek és intézmények által indított irodalmi versenyek és vetélkedők, az utóbbi húsz évben több mint tíz irodalmi díjat alapítottak, a vetélkedőket a médián keresztül hirdetik és népszerűsítik. A könyvtárakban rendszeresen tartanak könyvtár- és internethasználati, valamint olvasást népszerűsítő órákat.

Az INSEAD és a Világbank megrendelésére készült, mintegy hetven különböző kritériumot vizsgáló felmérés alapján Finnország 2002-ben megkapta a “legfejlettebb információs társadalom” címet, a számítógépes írástudás aránya igen magas: a lakosság kétharmad része az információs és kommunikációs technológiák aktív használója.

A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett egyre több újat vezetnek be: kihasználva azt, hogy a mobilhasználók száma Finnországban eléri a 98 százalékot, a könyvtárak sms-ben is tartják a kapcsolatot használóikkal. Az irodalom területén létrehozott adatbázisok is szolgálják az olvasásfejlesztést.

A finn gyerekek egyre több mesét írnak – éppen ezért egyre több a legjobb meséket jutalmazó vetélkedő és az se véletlen, hogy az eszperantó gyermekmesék nemzetközi versenyét (Fabelo Internacia) címmel Finnországban rendezik.

Az olvasás- és írástudás támogatását szolgáló programok megvalósításában a könyvtárak szorosan együttműködnek a finn olvasásközponttal. A központ évente több rendezvényen népszerűsíti a könyvolvasást (az olvasás hete márciusban, a kedvenc könyvek napja októberben) és három folyóiratot ad ki a témában.

Az olvasás megszerettetésében végül, de nem utolsósorban hatalmas szerepe van a család saját könyvtárának és a család által előfizetett, otthon olvasott periodikumoknak. A finn szülők tudják, hogy gyermekeikkel már egyéves korban meg kell ismertetniük a könyveket és a meséket ahhoz, hogy egyéniségük fejlődését ezzel is segíthessék, ennek érdekében aztán egészen a gyermekek 10-12 éves koráig együtt olvassák a meséket.

(Hangodi Ágnes)

In: Könyvtári Figyelő 2007. 2. Forrás:: Čitausaâ Finlândiâ / Galina Vladimirovna Varganova. In: Bibliotekovedenie 2006. 4.no. 92-98.p.